Projekt bemutatása

„Tehetségek Magyarországa” című kiemelt projekt
(kódszáma: EFOP-3.2.1-15-2016-00001)
2016-2020

A projekt céljai és tevékenységei

Az EFOP-3.2.1-15 számú Tehetségek Magyarországa című kiemelt projekt célja, hogy minden tehetséges magyar fiatal esélyt kapjon tehetsége felfedezésére, kibontakoztatására és fejlesztésére a konvergencia régiókban. Ennek megfelelően célja a tehetségazonosítási, kiválasztási és az egyéni fejlesztésen alapuló tehetséggondozó szolgáltatások kialakítása, a tehetséggondozás működő rendszereinek továbbfejlesztése, összekapcsolása és koordinációja, a hozzáférési egyenetlenségek korrigálása, a tehetség kibontakoztatására lehetőséget nyújtó programok és szolgáltatások támogatása, valamint a célcsoport környezetének bevonása a hatékony beavatkozások érdekében.

Tehetségek Magyarországa projekt szervesen illeszkedik az Európa 2020 Stratégiához és a hazai szakmapolitikai célkitűzésekhez, épít a meglévő tehetséggondozói gyakorlatra, figyelembe veszi az elért tehetségszakmai eredményeket, de ugyanúgy tekintettel van az állami és a civil szereplők tradícióira, speciális szerepére is. Ugyanakkor fontos célként határozza meg a különböző hagyományok, módszertanok és műhelyek rendszerbe illesztését, eredményorientált összekapcsolását, a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítését és hatékony szolgáltatások biztosítását az alábbiak szerint.

A projektet az Új Nemzedék Központ (ÚNK) és a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) valósítja meg, konzorcium formájában. A projekt 2016. január 4-én indult, 2020. december 31-ig tart, több mint 6 Mrd forint költségvetéssel, hatóköre a konvergencia régiókra terjed ki.

A program négy nagyobb részcélt fogalmaz meg:

  • egy tehetségbarát társadalom kialakítását és támogatását;
  • az egyenlő hozzáférés és esélyteremtés biztosítását;
  • az állami és a civil szerepek lehatárolását;
  • a tehetségvesztés mértékének csökkentését.

A felsorolt részcélok megvalósulását további tevékenységcélok teszik operacionalizálhatóvá, amelyek hozzájárulnak mind az egyéni tehetség-kibontakozáshoz, mind a stratégiai szempontok érvényesüléséhez:

  • A tehetségszűrés, -azonosítás rendszereinek, komplex eszközeinek fejlesztése, pilot programok megvalósítása

Egy komplex tehetségazonosítási, -szűrési rendszer és ehhez kapcsolódó eljárásrend kerül kialakításra és kipróbálásra a konvergencia régiókban, amely egyéni tanulói szintű visszajelzések segítségével megalapozza és segíti a tehetségeket támogató különböző szereplők szakszerű munkáját.

A rendszer mérőeszközei az érintett tanulói populáció teljes körére alkalmazhatók, egyaránt mérnek kognitív és nem kognitív tehetségterületeket, ugyanakkor tekintettel vannak a hátrányos helyzetű, vagy olvasási, írási, számolási nehézségekkel küzdő tanulók speciális szükségleteire is.

A projekt keretében a kerül sor a tehetségazonosítási, -szűrési rendszerben mérni kívánt tehetségterületek körének meghatározására, a használt komplex mérőeszközök kiválasztására, kialakítására, valamint a tehetségazonosítási, -szűrési rendszert támogató online elektronikus rendszer kialakítására. Az elektronikus rendszer online felületén megjeleníti a mérőeszközöket, lehetővé teszi azok online kitöltését, rögzíti a kitöltések során elért eredményeket és segíti az eredmények feldolgozását. Az eredmények alapján felhasználási jogosultság szerint különböző mélységű statisztikai összesítéseket és egyéni tanulói szintű visszajelzéseket nyújt a tanulók, pedagógusaik és szüleik számára. Mind a tehetségazonosítási, -szűrési rendszer mérőeszközei, mind a kialakított online elektronikus rendszer pilot programok segítségével kerül kipróbálására, továbbfejlesztésre.

A tehetségazonosító, -szűrőrendszer mellett olyan papír-ceruza alapú standardizált mérőeszközök, -eszközcsomagok is kifejlesztésre kerülnek, amelyek alkalmasak egyéni helyzetben végzett mérések megvalósítására. Ez a fejlesztés magában foglalja az egyéni helyzetben alkalmazható mérőeszközök adaptálását, kifejlesztését, standardizálását, sokszorosítását, illetve a konvergencia régiókban működő Minősített Tehetséggondozó Műhelyekben tehetségekkel foglalkozó szakembereknek a mérőeszközökkel való ellátását és használatukra való felkészítését.

A tehetségazonosító, -szűrőrendszerhez tartozó, illetve az egyéni helyzetben használható mérőeszközök segítségével végzett szűrési, azonosítási tevékenységek eredményei bemenetként szolgálnak a tehetséggondozási tevékenységekhez, ezen belül illeszkednek a projektben megvalósuló, több tehetségterületet érintő, változatos fejlesztési lehetőségekhez.

  • Kutatások és jó gyakorlatok azonosítása a tehetséggondozásban

A kutatási témák úgy kerültek meghatározásra, hogy elsősorban a hazai kutatások hiányterületeit érintsék, illetve a tehetséggondozás tartalmi, szervezeti keretein kívül a tehetséggondozó rendszerek hatásaira is kitérjenek.

A kutatások egy része a tehetséggondozás optimális környezetének rendszerbe foglalásához, fejlesztéséhez szükséges feltáró vizsgálatokat valósít meg. Azonosítja, csoportosítja a tehetséggondozás érdekében rendelkezésre álló, a potenciálisan mozgósítható és az igényelt (humán, gazdasági, infrastrukturális, innovációs) erőforrásokat, illetve intézményi és hálózati jó gyakorlatokat tár fel. Segíti a tehetséggondozásban érintett szakemberek implicit hiedelmeinek, attitűdjének, előzetes ismereteinek, gondolkodásmódjának megismerését.

A tehetséggondozáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása kiemelt szempont a projekt megvalósítása során, ezért külön kutatás tárja fel a tehetséggondozáshoz való hozzáférés hiányosságait, problémáit, a pozitív megküzdés elemeit.

További kutatások a tehetséggondozással kapcsolatos igényekre, elvárásokra (köztük a tehetséges diákok és szülők, valamint munkaerő-piaci szereplők elvárásaira) vagy azok hatásaira fókuszál, segítve a tehetségtámogató környezet kialakítását és a hazai nevelési és oktatási intézménytípusok közötti átjárhatóságot, tehetségbarát oktatási rendszer kialakítását.

A kutatási témák egy része a tehetséges gyermek/tanuló pszichológiai jellemzőinek, illetve a tehetségek pályájának vizsgálatára, valamint a makroszintű munkaerő-piaci tehetséghasznosulásra és a tehetségpotenciál vizsgálatára irányul.

A kutatási eredmények kiadványok, publikációk, rendezvények, belföldi és külföldi műhelymunkák formájában kerülnek disszeminálásra. Az eredményekre támaszkodva stratégiai javaslatok kerülnek kidolgozásra, amelyek többek között a tehetséggondozás vonatkozásában megújítják és gazdagítják a pedagógusképzést, és segítik a projekt további feladatainak megvalósulását.

  • Tehetségtámogató környezet kialakítása

A tehetségek széleskörű felismerése és a tehetségek kibontakozása terén alapvető prioritásként határozható meg a tehetségtámogató környezet kialakítása, az oktatási intézményeken belüli és kívüli szereplők bevonása, a szülők szerepének megerősítése.

A tehetségfelismerési, -gondozási feladatok eredményessége szempontjából fontos, hogy a pedagógusok mellett a szülők, a kortárscsoport és a tágabb közösség is ismerje és segítse a tehetségazonosítás céljait, folyamatát. Ezeknek a szereplőknek a bevonása (rendezvények társadalmi érzékenyítő rendezvények szervezése, információs anyagok megjelentetése, a médiában való megjelenés segítségével) nagyban erősítheti a fejlesztő tevékenységek hatékonyságát, a tehetségek számára pedig a megfelelően felkészült, elfogadó és támogató környezet kialakulását.

A pedagógiai környezet, ezen belül az intézmények minőségének és méltányosságának biztosítása a tehetséggondozással foglalkozó pedagógusok és a tehetséggondozásban közvetlenül közreműködő szakemberek számára szervezett érzékenyítő képzések, tréningek, műhelybeszélgetések segítségével valósítható meg. Ezeken lehetőség nyílik olyan, komplex, tehetségfejlesztő jó gyakorlatok, innovatív fejlesztési technikák megismerésére, elsajátítására, amelyek a tehetséggondozás során segítik munkájukat, különösen a hátrányos helyzetű diákok tehetségének sikeres kibontakoztatásában, személyiségük fejlesztésében, motivációjuk, önértékelésük erősítésében. A képzési és műhely-programok részben a projekt keretében kialakított tananyagokkal és gyakorlatorientált programokkal valósulnak meg.

A tehetségtámogató környezet kialakításánál fontos eszköz lehet az egyedi vagy közös játék használata. A gemifikáció a pedagógia és egyben a tehetségfejlesztés fontos új eszköze. A felkínált feladatsorok és játékok egyaránt felhasználhatók a pedagógusok számára a tanórán, szakkörökön, segítséget nyújtanak a tehetséggondozásban, a differenciálásban, felzárkóztatásban, de jól használhatók az otthoni, önálló tanulásban is. A gemifikáció arra a tapasztalatra támaszkodik, hogy a kognitív játékokat szívesen és kitartással játszák a gyermekek, motiváltak egymás és saját legjobb eredményeinek meghaladásában, ezért az elektronikus játékok és a feladatok igen kedvező fogadtatásban részesülnek, mind a pedagógusok, mind pedig a gyermekek körében. A projekt keretében különböző tehetségprofilokra adaptált fejlesztő játékok, eszközök kerülnek kifejlesztésére a feltárt hiányterületeken, amelyek egy erre kialakított elektronikus felületeken érhetők el a tanulók és pedagógusok számára.

  • Tömbösített fejlesztő rendezvények, csoportos, valamint speciális egyéni támogatások

A tehetségsegítés szakmai és társadalmi beágyazódását további, tömbösített fejlesztő rendezvényekkel, csoportos és egyéni speciális támogatásokkal (ide értve különféle fórumok és versenyek megvalósítását) és speciális szolgáltatásokkal segíti a projekt. A fejlesztő rendezvények azt célozzák, hogy a tehetséggondozó intézményrendszer által területi, szociális, kulturális okokból el nem ért tehetséges fiatalok hozzáférjenek megfelelő szintű szolgáltatásokhoz, információkhoz és támogatási lehetőségekhez, ezáltal is csökkenjenek a területi egyenlőtlenségek.

A tevékenységcsoport fókuszában a különböző szakmai támogatások, rendezvények állnak, amelyek résztvevői elsősorban a zenei, a testi-mozgásos és a vizuális-téri tehetségterületeken tehetséges tanulók és fiatalok, illetve a tehetséggondozással foglalkozó szakemberek és érdeklődők. A programok ezen túlmenően segítséget nyújtanak a bevontaknak a pályaválasztás és a térbeli mobilitás terén is, konkrét pályaismereti információkat nyújtanak, illetve segítséget nyújtanak a tehetség kreatív alkalmazása, a vállalkozói készségek fejlesztése, az innovativitás, az önálló információszerzés területén is.

  • Minősített Tehetséggondozó Műhelyek támogatása

A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek (MTM) kiválasztásával és támogatásával megvalósíthatóvá válik a projektnek az a célkitűzése, hogy kiemelkedő tehetséggondozási eredményekkel rendelkező műhelyek egyenletes lefedettséggel legyenek jelen a konvergencia régiókban. Az MTM-ek nevelési-oktatási intézményben működő, kiemelten tehetséges tanulók gondozását támogató szakmai csoporttal és programmal rendelkező intézmények, amelyek meghatározott földrajzi környezetben mintaintézményi szerepkört töltenek be: komplex tehetséggondozó programokat működtetnek, segítik az innovációk helyi multiplikálását, illetve bekapcsolódnak térségük tehetségekkel foglalkozó szereplőinek hálózati együttműködésébe. A velük együttműködésben részt vevő köznevelési intézmények számára nyújtott szakmai konzultáció, illetve a tanulók számára biztosított mentori tevékenységek mellett részt vesznek a helyi tehetségprogramok kidolgozásában, a tehetségszűrési, -azonosítási rendszerek bevezetésében, támogatják az intézményi szaktanácsadási tevékenységet és rendezvények szervezésében, lebonyolításában vesznek részt.

MTM-nek az az intézmény minősül, amely egy minősítési eljárás során elnyerte a „Minősített Tehetséggondozó Műhely” címet. A projekt keretében a konvergencia régiókban 30 műhely, más forrásokból Pest megyében és Budapesten további 4-4 minősített tehetséggondozó műhely kerül kiválasztása. A műhelyek kiválasztása területi szempontból regionális alapon történik, figyelembe véve a térségre jellemző közlekedési viszonyokat, úgy, hogy egy közigazgatási régióban működő MTM-ek a régió köznevelési intézményeit hatékonyan támogassák. Szakmai szempontból a kiválasztási és minősítési kritériumok között szerepel az intézmény pedagógiai programjának tehetségfejlesztéségre vonatkozó továbbfejlesztése, illetve egyéni, sajátos arculatot kifejező, ugyanakkor adaptálható jó gyakorlatok kifejlesztése. Szintén feltétel megfelelő felkészültséggel rendelkező humánerőforrás, infrastrukturális feltételek és eszközök rendelkezésre állása az intézményben.

Az MTM-ek többletfeladataik ellátásához anyagi, illetve – komplex szolgáltatási csomagok, folyamatos tanácsadás, valamint mentorprogramok formájában – szakmai támogatást kapnak a projekt keretében. A műhelyek szolgáltató tevékenységei rendszeres monitorozásra kerülnek, így az intézmények maguk is rendszeres szaktanácsadást, illetve szakmai, módszertani támogatást kapnak.

  • A tehetségsegítés regionális rendszereinek koordinációja, fejlesztése

A tehetségsegítés regionális rendszereinek koordinálása és fejlesztése keretében a különböző fenntartású és irányítás alá tartozó, illetve különböző szabályozás szerint működő szervezetek és szereplők hatékony együttműködésének elősegítését, széleskörű tehetséggondozó hálózat kiépítését kívánja megvalósítani a projekt. A tevékenység egyaránt kiterjed az állami és civil tehetséggondozó rendszerek, szereplők munkájának összehangolására, összefogására, érinti a jogszabályok és feladatkörök áttekintését, az átláthatóság fokozása és a tehetséggondozó szolgáltatások területi lefedettségének megteremtése érdekében.

Az átalakuló tehetségtámogató rendszer (tutorok, ösztöndíjak, Minősített Tehetségsegítő Műhelyek stb.), valamint a már meglévő tehetséggondozó elemek finanszírozása és fenntarthatósága érdekében szükség van a teljesítményösztönzés és a finanszírozás hatékonyságának biztosítására, a nem állami szereplőknek (pl. vállalati szféra) rendszerszerű, kölcsönös érdekeltségen alapuló bevonására. Különösen fontos a szolgáltatások és igények összehangolása az olyan komplex területek, mint a tehetségazonosítási és -nyilvántartó rendszerek kialakítása vagy a tehetségéletpálya-követés esetében.

A tehetségsegítéssel foglalkozó szereplőket egységes rendszerbe foglaló modellje, valamint annak megvalósítási és működtetési koncepciója szintén a projekt keretében kerül kidolgozásra. A koncepció kialakítását a projekt keretében megvalósuló kutatások alapozzák meg. A kutatások felmérik az állami és nem állami szinten rendelkezésre álló erőforrásokat, megvizsgálják az egyes ellátandó feladatok hatékony megvalósításának követelményeit, elősegítve azoknak a megfelelő szereplőkhöz telepítését, az egyes szereplők közti együttműködés kereteinek kialakítását, valamint a tehetséggondozás regionális rendszerének szabályozását.

Az egységes rendszeren belül kialakuló fórumok, együttműködések és kommunikációs csatornák megteremtésével várhatóan felgyorsul a tudásáramlás a gyakorlati pedagógiai munka, a pedagógusképzés és a kutatóműhelyek között, illetve a tehetségéletpálya-követési szempontok kidolgozásával a köznevelési, felsőoktatási és egyéb nyilvántartó rendszerek vonatkozásában javulnak a kapcsolatok a köznevelés – felsőoktatás – munkaerőpiac, valamint a szakképzés és a munkaerőpiac között.

  • Tutorszolgáltatás kialakítása a tehetségek támogatása érdekében

A legkiválóbb tehetségek fejlesztése/támogatása érdekében a tutorrendszer erősítésére, valamint a konvergencia régiókban kiegyensúlyozott területi lefedettséget biztosító tutorhálózat kialakítása és működtetési feltételeinek megteremtésére kerül sor a projekt során. A tutorhálózat kialakításának részét képezi a tutori tevékenység finanszírozási és minőségbiztosítási rendszerének kialakítása, a tutor és a kiemelten tehetséges fiatalok rendszerszintű együttműködési szempontjainak kidolgozása, valamint a tutorrendszer és a köznevelés/felsőoktatás, valamint a tehetséghálózatok együttműködésének megvalósítása.

A tutori feladatok ellátásának segítése érdekében pedagógus-továbbképzések, komplex tutori képzések kerülnek kidolgozására, akkreditálására és sor kerül a kapcsolódó fejlesztőeszközök beszerzésére. Szintén segítséget jelent a rendszeres szupervíziók biztosítása és a belső minőségellenőrzés megvalósítása a tutorhálózat tagjai számára.

A tutori tehetségfejlesztés szakmai és társadalmi beágyazottságának erősítését, a tehetségsegítés rendszerében a tutori szerep elterjesztését, általánossá tételét rendezvények, elektronikus portálok, kiadványok segítik. Ezek lehetőséget nyújtanak a tutoráltak szüleinek, családjának bevonására, tájékoztatására, bemutatják a tutorrendszer működését, eredményeit, az alkalmazott jó gyakorlatokat stb.

  • Ösztöndíjak

További tevékenységcélként jelenik meg anyagi támogatások biztosítása a kiemelten tehetséges tanulóként azonosított fiatalok részére.

Az azonosítottan tehetséges gyerekek, tanulók és fiatalok anyagi támogatása ösztöndíjakon keresztül valósul meg, igazodva a tehetséges fiatal egyedi igényeihez. Az ösztöndíj ugyan kötetlen felhasználású, de csak az ösztöndíjrendszer szerint meghatározott célok elérése érdekében használható fel. Az ösztöndíj célcsoportjába 5–25 év közötti gyermekek, tanulók, fiatalok tartoznak, ezen belül az ösztöndíj hangsúlyos célcsoportja a 12–22 éves korosztály. Az ösztöndíj mértéke legfeljebb 10 hónap időtartamra maximum 1 millió forint (a legkiválóbbak számára), lehet alkalmanként, de az ösztöndíj a projekt megvalósítása alatt többször is (de maximum 3 alkalommal) odaítélhető.

A gyerekek, tanulók, fiatalok szakmai értékelést és bíráló bizottsági döntést követően kaphatnak ösztöndíjat. Az ösztöndíj odaítélésnek alapvető szempontjai között szerepel a pályázó tanuló/fiatal teljesítménye (pl.: tanulmányi-, verseny- vagy egyéb mérhető kiemelkedő teljesítmény stb.), a különböző tehetségazonosítási módszerek segítségével mért eredménye, szociális helyzete, illetve a tehetségterületek közötti és a területi arányosság. Az ösztöndíjat csak a Tehetségek Magyarországa program egyes programelemeibe beválogatott tanuló kaphat, abban az esetben, ha a támogatással egyidőben nem részesül a Nemzeti Tehetség Alap keretéből, a Nemzeti Tehetség Programhoz tartozó forrásból, vagy más projektben megvalósuló ösztöndíjazásban. Az ösztöndíjra pályázni kell, a pályázathoz ajánlásokat kell mellékelni a köznevelési intézmény, vagy szolgáltató szervezet szakemberétől, pedagógusától, a tanuló mentorától, tutorától stb.

A tehetség-ösztöndíjak megismerését tájékoztatók, ismertetők, kiadványok, kampányok segítik.

 

Az ismertetett tevékenységcélok összességében a tehetséggondozó programok folyamatos működtetését, új programok kialakítását, a tehetségsegítő hagyományok őrzését és gazdagítását, a tehetséggondozásban érintett szereplők szakmai tevékenységének fejlesztését és optimalizálását, a tehetségfejlesztési programok eredményességének és hatékonyságának emelését célozzák.

A projekt célcsoportjai

A Tehetségek Magyarországa projekt közvetlen elsődleges célcsoportjai az egyes tehetségterületeken kiemelkedő képességekkel rendelkező köznevelésben tanuló diákok; a felsőoktatáson kívül tanuló, dolgozó 18-25 éves fiatal felnőttek; illetve a programban részt vett, felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hallgatók. A projekt további közvetlen célcsoportjaiba tartoznak a tehetségsegítéssel, fejlesztéssel foglalkozó pedagógusok, mentorok, további szakemberek, illetve a tehetségfejlesztésbe bevont diákok, tanulók szülei.

A projekt fontosabb indikátorai

  • 30 db kiemelt rendezvény (5000 résztvevővel)
  • 30 db létrejött Minősített Tehetséggondozó Műhely
  • 1.000 fő tehetséggondozó komplex szolgáltatásokban részesülő, kiemelt tehetség
  • 2.000 fő ösztöndíjban részesített tehetség
  • 50.000  támogatott, programokban részt vevő tanuló
  • 39.000 fő képzett, továbbképzett, szakmai műhelymunkába bevont pedagógus és szakember

 

A programot az Új Nemzedék Központ, valamint a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége konzorciumi együttműködés keretében valósítja meg az Európai Unió támogatásával.

A kedvezményezett neve: Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság

A projekt azonosító száma: EFOP-3.2.1-15-2016-00001

A projekt címe: TEHETSÉGEK MAGYARORSZÁGA

A szerződött támogatás összege: 6,066 MILLIÁRD FORINT, mértéke: 100%

Konzorciumvezető: Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. (3,125 MILLIÁRD FORINT)

Konzorciumi tag: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (2,941 MILLIÁRD FORINT)

A projekt tervezett befejezési dátuma: 2020.12.31.