A Nemzeti Tehetség Központ szerepe a tehetségfejlesztésben

Jávor Balázs (EFOP-3.2.1 programfelelős, tehetségfejlesztési igazgató) plenáris előadása a XX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián az EFOP-3.2.1 „Tehetségek Magyarországa” című projekt eddig elért eredményeiről és tervezett további tevékenységeiről.

Tisztelt Konferencia! Kedves Kollégák!

Tavalyi hajdúszoboszlói előadásomban az Új Nemzedék Központ által végzett friss ifjúságkutatás tehetséggondozás szempontjából releváns eredményeit ismertettem, illetve igyekeztem átfogó képet adni arról a komplex tevékenységrendszerről, amelyet az Új Nemzedék Központ az elmúlt időszakban a magyar tehetséggondozás rendszerszintű támogatása, segítése kapcsán végez. Nemrég érkeztünk el a tehetséggondozás hazai feltételrendszerét továbbfejleszteni hivatott uniós projekt, az EFOP 3.2.1. „Tehetségek Magyarországa” című projekt félidejéhez. Ez alkalmat ad a számvetésre, az eddig elért eredmények áttekintésére és arra is, hogy az előttünk álló két és fél év tervezett tevékenységeit, folyamatait úgy tudjuk megerősíteni, illetve szükség esetén áttervezni, hogy beépítjük az elmúlt két és fél év megvalósítási tapasztalatait, az együttműködő partnereink, szakértőink, tanácsadóink, szakmai segítőink visszajelzéseit. Sokan közülük itt ülnek most is a teremben, külön köszönöm nekik az együttműködésüket, szakmai segítségüket.

A tegnap délutáni „Tehetségek Magyarországa” című szekcióban az uniós projekt néhány kiemelt tevékenységének tapasztalatairól beszélgettek a résztvevők. Ebben az előadásban az itt elhangzottakra is támaszkodva szeretném bemutatni az Új Nemzedék Központ uniós, illetve hazai finanszírozású projektekben eddig elért eredményeit a tehetséggondozás támogatása terén, és a közeljövőre vonatkozó konkrét terveket.

Az előadásban négy tevékenységcsoportra szeretnék részletesebben reflektálni.

Az Új Nemzedék Központ rendszerszintű tehetséggondozást támogató kiemelt fejlesztése az elmúlt években a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek hálózatának kiépítése és az egyedi igényekre szabott, hosszútávú támogatása. Szeretném bemutatni az eddig elért eredményeket, az elmúlt két év tapasztalatait.  

A tehetséggondozás sikere szempontjából fontos, hogy a pedagógusok mellett a szülők, a kortárscsoport és a tágabb közösség is ismerje és a maga eszközeivel segítse a tehetséggondozás folyamatát. Ezeknek a szereplőknek a bevonása (például társadalmi érzékenyítő rendezvények szervezésével, információs anyagok megjelentetésével, a médiában való megjelenés segítségével) nagyban erősítheti a fejlesztő tevékenységek hatékonyságát, a tehetségek számára pedig a megfelelően felkészült, elfogadó sőt támogató környezet kialakulását. A tehetségbarát társadalmi környezet kialakításában az ÚNK többféle támogató tevékenységgel is igyekszik részt vállalni.

Szeretném bemutatni, hogy hogyan áll a projektünk a tervezett komplex tehetségszűrési, -azonosítási rendszer és az ehhez kapcsolódó eljárásrend kialakításával és kipróbálásával.

Illetve, hogy a hazai kutatások hiányterületeit érintő, a tehetséggondozás rendszerére vonatkozó vizsgálatainkkal mennyiben haladtunk előre az elmúlt időszakban.

A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek (MTM) működésének tapasztalatairól a tegnapi szekcióban számoltak be részletesen a kollégák. A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek (MTM) kiválasztásával és támogatásával az országban egyenletes lefedettséggel vannak jelen kiemelkedő tehetséggondozási eredményekkel rendelkező iskolák, intézmények, amelyek a meghatározott földrajzi, társadalmi környezetben a tehetséggondozás terén mintaintézményi szerepkört, innovációs multiplikátor funkciót töltenek be. Ehhez a tevékenységükhöz a projektből hosszú távú, az egyedi igényeikre szabott, célzott támogatásban részesülnek.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a projekt nyílt pályázati eljárás keretében olyan intézményeket választott ki az MTM hálózatba, amelyek már eleve rendelkeztek a kiemelten tehetséges tanulók gondozását támogató szakmai csoporttal és programmal, intézményi szintű jó gyakorlatokkal és elkötelezettnek mutatkoztak a tevékenységük továbbfejlesztésére, valamint a tudásuk, tapasztalatuk más intézményekkel való megosztására.

A mintaintézmények a pedagógusok egymástól való tanulásának, a horizontális tanulásnak a klasszikus terepei. A hálózat létrehozásával az egymástól való tanulást is támogatni kívánjuk.

A műhelyek kiválasztási folyamata egy többfordulós minősítési eljárás volt, amelyet a projekt már megvalósított. Örömmel számolok be arról, hogy a tavalyi hajdúszoboszlói előadásban ismertetett állapothoz képest a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek csoportja további 1 taggal bővült, így jelenleg országosan 39 intézményből áll a hálózat. Szeretném kiemelni, hogy a műhelyek kiválasztásánál a területi szempontra különös tekintettel voltunk, kifejezetten törekedve az egyenlő hozzáférés biztosítására. Azt szeretnénk, hogy egy adott közigazgatási régióban működő MTM-ek a régió érdeklődő, érintett köznevelési intézményeit a lehető leghatékonyabban tudják támogatni.

Az MTM hálózat tagjaival a projekt a 2017/18-as, vagyis az előző teljes tanévben elkezdte a fejlesztésre irányuló együttműködést. Az MTM tag iskolák alapvetően nem forrásátadással, hanem az egyedi igényekre, körülményekre szabott, előre kidolgozott szolgáltatási portfólió révén részesülnek a projekt által biztosított támogatásokban.

Néhány eddigi eredmény számokban. Folyamatosan zajlottak az MTM-ek által szervezett, az adott MTM vonzáskörzetében dolgozó pedagógusoknak tartott szakmai műhelymunkák, amelyeknek a megvalósítását a projekt anyagilag támogatta. Eddig 63 műhelymunka szerveződött, melyeken összesen 2752 pedagógus vett részt.

Az MTM-ek tehetséggondozó szakemberei számára 19 csoportban mentor-, 18 csoportban tehetséggondozó szakmai továbbképzést biztosított a projekt, összesen 699 pedagógus számára.

Az MTM-ekben 2017. októberében megkezdték munkájukat az adott iskola erre is felkészített pedagógusai, a tehetségmentorok. A teljes tanévben munkájuk révén 174 tanuló részesült, mentorálási terv alapján, egyéni fejlesztésben. A tehetségmentorok munkáját anyagilag is támogatta a projekt, továbbá a tehetségmentorok számára szervezett rendszeres szupervízió biztosításával a mentorálás magas szakmai minőségét is elősegítette.

A projekt támogatást nyújtott ahhoz is, hogy az MTM-ek tanulói, az eddigi időszakban összesen 3356-an, különböző tehetséggondozó programokon vehessenek részt.

Az MTM iskoláknak két hullámban biztosítottunk, illetve biztosítunk különböző, a sajátos tehetséggondozó tevékenységet segítő eszközöket, intézményenként több millió forint értékben, az egyedi igények felmérését követően. A projektorok, laptopok, dokumentumkamerák mellett az adott iskola által különösen igényelt oktatási robot készletet, vagy a kért szemléltető eszközöket is be tudtuk szerezni az intézmények számára.  

Meggyőződésünk – és ezt támasztják alá korábbi, illetve ezt igazolják vissza egyes jelenleg futó kutatásaink is -, hogy a tehetséggondozás kulcsszereplői, akiken a legtöbb múlik, a pedagógusok. Lehet bármilyen megalapozott egy-egy szakmai program, lehet bármennyire is kidolgozott egy jó gyakorlat, a lelkesedését, szakmai tudását, idejét és energiáját beleadó tanáron múlik, hogy mindezek sikeresen működnek-e. Éppen ezért fontos a tehetséggondozás ügye szempontjából, hogy a kiemelkedő tehetséggondozó munkát végző pedagógusok méltó elismerésben részesüljenek. Az első két évében a Matehetsz, immár 4 éve pedig az Új Nemzedék Központ valósítja meg a Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díjhoz tartozó pályázati rendszer működtetését és szervezi a díjátadó ünnepséget, olyan, az eseményhez méltó helyszíneken, mint a Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a Pesti Vigadó. A pályázati felhívásunk jellemzően minden év első negyedévében jelenik meg, tavaly 5 kategóriában, a díjazottakról szakmai bizottságok döntenek. Tavaly több mint 50 kolléga, illetve tehetséggondozó szervezet munkáját tudtuk az anyagi támogatással is járó Bonis Bona díjjal elismerni. A díjat, a pályázatot övező érdeklődést jelzi, hogy 10-12-szer ennyi érvényes pályázat, ajánlás érkezett a pályázati időszakokban.

A tehetségbarát miliő, a tehetségbarát társadalom meghatározó szereplői, aktorai lehetnek a helyi önkormányzatok. Ezért is örvendetes, hogy idéntől sokévi kihagyás után, megújult koncepció mentén az Új Nemzedék Központ újraindította a „Tehetségbarát Önkormányzat” díjat. Ennek célja, hogy elismerésben részesüljenek azok a helyi önkormányzatok, amelyek alapfeladatuk ellátásán túl aktív tevékenységükkel folyamatosan segítik a tehetséges fiatalok felkutatását, támogatását, és példamutató együttműködést folytatnak a tehetséggondozó szervezetekkel. A díj nemcsak erkölcsi, de anyagi megbecsüléssel is jár, aminek az összegét az önkormányzat a helyi tehetséggondozás további támogatására fordíthatja.

A pályázatot 2018-ban két kategóriában írtuk ki, a díjazottjaink: Budapest XII. kerület, Székesfehérvár, Gyula, Jászberény, Kállósemjén és Vác voltak. A díjakat a Bonis Bona díjakkal együtt, a Pedagógusnaphoz időzített Országos Tehetséggálán adtuk át és tervezzük átadni jövőre is.

A tehetségbarát társadalom felé való törekvés kapcsán megemlítendő a közvetlenül a tehetséges fiatalokat támogató tevékenységünk. A Nemzet Fiatal Tehetségeiért ösztöndíjat, amely egy közel egy éves időszakra, konkrét projektre szóló, jelentős mértékű támogatás, több éve nyújtja a Nemzeti Tehetség Program keretében a kormány a valamelyik tehetségterületen kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiataloknak. Az ösztöndíjat elnyerők számára fejleszt az Új Nemzedék Központ immár két éve egy tartalmában bővülő Alumni programot. Ennek egyik célja, hogy a felismert tehetségek további egyéni fejlődéséhez nyújtson közvetlen segítséget. Másrészt a közösségformálás révén kapnak lehetőséget a fiatalok arra, hogy egymástól tanuljanak, egymás példájából nyerjenek a saját személyes útjuk számára motivációt, illetve érzékennyé váljanak a tehetségükhöz, a sikereikhez kapcsolódó felelősségükre, a tehetségük közösségi dimenziójára. A tehetségesek a tehetségesek társaságában érzik legjobban magukat, egymást tudják leginkább inspirálni. A számukra és szüleik számára szervezett találkozók, tréningek is ezt a közösségépítő folyamatot erősítik.

Az ÚNK tehetségszakmai munkájának egy további, izgalmas területe a mérőeszközök fejlesztése. A projekt célkitűzése meglehetősen ambiciózus ezen a téren: olyan eszközrendszert szeretnénk 2020-ra kifejleszteni, amely az adott életkori csoportban lévő tanulók teljes körére alkalmazható, és használható adatokat biztosít kognitív és nem kognitív tehetségterületek vonatkozásában is. A megvalósítás útján ott tartunk, hogy kidolgoztuk a tehetségszűrési, -azonosítási folyamat eljárásrendjének, valamint a fluid és kristályos intelligenciát mérő adaptív online teszteknek (NoVo, SAM) és tanári értékelő kérdőíveknek az első verzióját. A mérőeszközök és az eljárásrend pilotokban kerülnek kipróbálásra és továbbfejlesztésre. Két mérési pilot zajlott le eddig, 2017-ben és 2018-ban, 22, illetve 26 intézményben. Ezzel párhuzamosan az egyéni helyzetben alkalmazható (papír-ceruza) kreativitástesztek és értékelő skálák fejlesztése is zajlik, megtörtént ezen mérőeszközök kismintás kipróbálása. Az előttünk álló időszakban mérési koordinátorok képzésébe ágyazottan folytatódik az online mérések pilotja, bővülő intézményi körben.

A mérőeszközök fejlesztésével kapcsolatos szakmai tapasztalatok bemutatása, ismertetése szétfeszítené ennek az előadásnak a kereteit. Az eredmények részletes publikálása már a projekt időszakában elkezdődik majd. Most két tapasztalatunkra szeretném csak felhívni a figyelmet.

A projektben alkalmazott, fluid intelligenciát mérő teszt tartalmi újítása, hogy a Raven-típusú tesztekhez képest nehezített környezetben kell szabályt felismerni. Az eddigi mérések tapasztalatai alapján úgy látszik, hogy a teszt magas képességtartományban sokkal hatékonyabb differenciálásra képes, mint a korábban használt, hasonló mérőeszközök.

A másik megosztandó tapasztalat a pilot időszak teszteredményeire vonatkozik. Az ábra a projektben alkalmazott két képességteszt eredményei, és a kompetenciamérés (matematika és szövegértés) eredményei közötti kapcsolatot ábrázolja. Látható, hogy sok vizsgált iskola esetében kifejezetten nagy eltérés mutatkozik a két eredmény között, azaz láthatunk iskolákat magas kompetenciamérés eredménnyel és alacsonyabb képességteszt eredménnyel, illetve fordítva. Azt tapasztaltuk, hogy a képességtesztek eredményei és a kompetenciaeredmények közötti összefüggés viszonylag gyenge, vagyis a két mérés alapvetően különbözik egymástól. Ez arra utal, hogy a fejlesztés alatt lévő képességteszteknek a tehetségazonosítás szempontjából kimutatható hozzáadott értéke lehet a bejáratott, országos szintű mérésekhez képest.

Szeretnék néhány szót szólni a kutatásaink előrehaladásáról. A „Tehetségek Magyarországa” projekt keretében 16 terület vizsgálata zajlik, egymáshoz részben kapcsolódó kutatásokon keresztül. Milyen eredményeink vannak ezen téren? Elkészült a „Tehetségműhely” kiadványsorozat nemzetközi szakirodalmi válogatást tartalmazó első kötete (Válogatott nemzetközi tehetségbibliográfia) és megjelenés alatt áll a második kötet (Nemzetközi tehetségindexek összehasonlító vizsgálata). Országos reprezentatív adatfelvétel zajlott le 2017 őszén, „Tehetséggondozás a köznevelési intézményekben 2017” címmel, intézményvezetők és pedagógusok bevonásával, melynek adatai alapján, kvalitatív mélyfúrásokkal kiegészítve, 9 témában készül elemző tanulmány. A lezárult kutatások eredményeinek megjelentetése nyomtatott és digitális változatban folyamatosan zajlik majd a következő két évben, a „Tehetségműhely” sorozat keretében. És persze konferenciákon is. 2018. december 10-én, Budapesten, a „Tehetségbarát Iskola” című tudományos konferencián először tesszük közzé eddigi eredményeinket, amelyre ezúton is szeretettel várjuk Önöket.

2018-ban lett 10 éves a Nemzeti Tehetség Program. Ebből az alkalomból 3 napos nemzetközi konferenciát rendeztünk meg márciusban a Parlamentben, ünnepi környezetben, külföldi és hazai szakemberek részvételével. Ez volt a Budapest Talent Summit 2018 elnevezésű programunk. 2019-ben további rendezvények által szeretnénk felhívni a szakmai és a szélesebb közvélemény figyelmét is a Nemzeti Tehetség Program eddigi eredményeire és a Program által kínált lehetőségekre.

Idén tavasszal, Gyermeknapon, a Budakeszi vadasparkban „Tehetségfesztivál” néven több mint 1500 résztvevős, népszerűsítő családi rendezvényt szerveztünk pilot jelleggel. Ennek sikerén felbuzdulva 2019-ben ismét megszervezzük majd a „Tehetségfesztivált”.

Erre és minden más, tehetséggondozással foglalkozó rendezvényünkre is nagy szeretettel várjuk az érdeklődőket, így a konferencia résztvevőit is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 

Hajdúszoboszló, 2018. november 8.