XXI. Országos Szakértői Konferencia előadásai

Idén 21. alkalommal találkoztak az oktatási szakemberek Hajdúszoboszlón az Országos Közoktatási Szakértői Konferencián. Eljöttek az érdeklődő pedagógusok, szakértők, szaktanácsadók, intézményvezetők, intézményfenntartók, szakpolitikusok, felsőoktatási szakemberek, oktatáskutatók azért, hogy megvitassák a tapasztalatokat, beszámoljanak a fejlesztések eredményeiről, körbejárják az előttünk álló feladatokat, bemutassák az innovatív eszközöket, módszereket, s felvázolják milyen változások várhatók és szükségesek ahhoz, hogy a magyar köznevelés eredményes legyen.

A szervezők célkitűzése, hogy a résztvevők megismerjék a köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés új irányait, a technológiai kihívásokat, az infokommunikációs és tartalmi változásoknak való megfelelés indukálta változásokat, intézkedéseket. Megismerjék továbbá a korszerű oktatásfejlesztési terveket, irányokat annak érdekében, hogy a magyar fiatalok felkészüljenek a felsőoktatás és a munkaerőpiac kihívásaira, és egy egész életre szóló értékrendet, iránytűt kapjanak az oktatási rendszertől a változó világban való eligazodáshoz.

A szervezői szándékok az idei konferencián is megvalósultak, a közel 1300 fő résztvevő a közoktatás szinte valamennyi területét képviselte. Megismerhettük az oktatáspolitikai döntéshozók rendszerszíntű, stratégiai döntéseket érintő elképzeléseit, de egészen konkrét pedagógiai módszertani ötleteket is „hazavittek” azok, aki a mindennapi gyakorlatukhoz kerestek inspirációt. Szervezetünk jelenléte azan a konferencián éppen ezért, a sokoldalú tartalom és a sokszereplős részvétel miatt jelentős, és nem helyettesíthető más rendezvényekkel.

Az idei eseményre a korábbi évekhez képest új programelemekkel is megjelentünk. Idei jelenlétünk fókuszában két terület állt: egyrészt ez volt az első olyan alkalmon, amikor nagyobb szakami közönség előtt be tudtuk jelenteni a szervezeti átalakulást, a tehetségügyi terület szétválását az ifjúságügyi területtől. Másrészt, ezzel összefüggésben szerettük volna tevékenységeiket is új színben, új oldaláról bemutatni, igyekeztünk olyan témákat fókuszba állítani, amelyekről a korábbi években kevesebbet beszéltünk. Ezért is beszélt például Jávor Balázs stratégiai igazgatónk előadásában hosszabban a londoni tehetségközpontról, illetve számolt be hosszabban a legújabb mérési eredményeinkről.

A Nemzeti Tehetség Központ jelenléte

Idén is önálló szekciót szervezhettünk, amely a leginnovatívabb szakmai fejlesztéseinkre koncentrált:

Elter András szakmai vezető Tehetség és időbeliség címmel tartott előadásában a tehetség vizsgálatának időbeli vonatkozásait tárta fel, adott egy átfogó képet arról, hogy milyen lehetőséget nyújt projektünk számára a több éves időtartam. Előadásának fókuszában a longitudinális kutatásaink azon eredményei voltak, amelyek kifejezetten azért tudtak megszületni, mert a bemeneti adatokat hosszabb idő elteltével újra fel tudtuk venni, és a két eredményt össze tudtuk hasonlítani. Szintén hosszú távú munkafolyamat eredményei az MTM iskolákban zajló fejlesztések, illetve a hosszabb időtávnak köszönhetjük, hogy mérőeszközeinket is tudományos sztenderdeknek megfelelően, pilot időszakokkal, kis- és nagymintás kipróbálással fejleszthetjük.

Kovács Zsolt alprojektvezető Az egyéni tehetségmentorálás tapasztalatai a Minősített Tehetséggondozó Műhelyekben című következő előadásában részletesen beszámolt a jelen lévőknek az MTM iskolákban zajló munkáról, különös tekintettel a tehetségmentorálási gyakorlatunkra. Kitért a módszertani alapelvekre és gyakorlatokra is, amelyeket az iskolákkal közösen évek óta csiszolunk, fejlesztünk. Ezt a témát színesítette, kiegészítette a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája Minősített Tehetséggondozó Műhely mentorának és mentorált diákjának beszámolója is.

Szitó Imre vezető fejlesztőnk Egy hazai fejlesztésű kreativitás teszt felhasználása hátrányos helyzetű tanulók kiemelkedő képességeinek azonosításához című előadásában a kreativitás tesztünk kidolgozásának módszertanába engedett bepillantást. Előadásában a kreativitás jellemzőinek, a kreativitás elméletek és modellek felvázolása után a projekt keretében fejlesztett papír-ceruza tesztről beszélt. Kitért a tesztben található feladatok típusaira, az értékelési elvekre és a sztenderdizálási mintára és az eddigi eredmények értelemzésére is. Külön foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy elfogult-e a MONDALK-teszt a hátrányos helyzetű és a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal szemben?

Varga Attila oktatónk, Iskolai tehetséggondozás a természetben - egy pedagógus-továbbképzés tanulságai címmel tartott előadást. Előadásában egy különleges pedagógus képzésünk fejlesztéséről számolt be. A természethiány okozta neurológiai elváltozások kutatásainak összegzése után előadásának fókuszában képzésünk témakörei, felépítése és a képzés eddigi eredményei voltak. Legfőbb üzenete, az előadása célja az volt, hogy a tehetséggondozás jellemzően zárt térben végzett gyakorlata mellett sikerüljön egy újfajta, a szabadban végzett tanulásra fókuszáló szemléletet is elterjeszteni.

A harmadik programelemünk a kiállítási stand volt. A stand célja az volt, hogy az érdeklődő kollégák meg tudjanak minket szólítani, személyes benyomásokat is szerezzenek rólunk. Az itteni tevékenységünk elsősorban arra koncentrált, hogy az érdeklődök ki tudják próbálni az online szókincs és a probléma megoldó tesztünket. Emellett információt nyújtottunk képzéseinkről és egyéb tevékenységeinkről.