A házigazda Új Nemzedék Központ (ÚNK) részéről Jávor Balázs tehetségfejlesztési igazgató köszöntötte a résztvevőket, és elmondta, hogy a Tehetségek Magyarországa projekt félidejéhez érkezett, ami apropó arra, hogy eddig elért eredményeit a szakmai közönség megismerje és megvitassa. Kisgyőri Roland az Emberi Erőforrások Minisztériuma Esélyteremtési Főosztályának vezetője megnyitó beszédében ismertette a Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseit, azokat a lehetőségeket, amelyek a tehetséggondozást hivatottak segíteni, kiemelve az új kezdeményezéseket.
Elter András – a projekt szakmai vezetője – előadásában bemutatta a lezajlott kutatások rendszerét, utalva arra, hogy ezek egy része longitudinális vizsgálat, azaz a tehetséges fiatalokat követő módszertanon alapul. Elmondta továbbá, hogy a kutatási eredmények beépülnek a folyamatban lévő fejlesztésekbe, illetve az ÚNK Tehetségműhely című kiadványsorozatában kapnak majd publicitást a közeljövőben. Klein Balázs az IKT alapú tehetségszűrési, -azonosítási rendszerről beszélt, hangsúlyozva azt, hogy a tehetségek megtalálása összetett és bonyolult folyamat, ám ehhez a modern tesztek segítséget tudnak nyújtani. Ilyen adaptív tesztek fejlesztése zajlik a projekt keretében is, a konferencia résztvevői ezekből is ízelítőt kaptak.
A plenáris előadások sorát egy pódiumbeszélgetés törte meg, ahol négy, egymástól nagyon eltérő feltételek és körülmények között működő iskola igazgatója osztotta meg egymással és a közönséggel a gondolatait arról, hogyan tehető tehetségbaráttá egy iskola. A való életből és konkrét tehetséges fiatalok példájából kiindulva végül egyetértettek abban, hogy a tehetséggondozás azonos súlyú érdeke az iskolának, a tehetséges diáknak és a szülőknek, ezt a tézist elfogadva pedig közelebb juthatunk a tehetségbarát jelző értelmezéséhez.
A Tehetségek Magyarországa projekt egy másik kiemelt feladatát, a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek (MTM) hálózatának kialakítását és támogatását Ujváriné Gercsák Anikó szakmai alprojektvezető mutatta be, aki beszámolt arról is, hogy az MTM-ek jelenleg a második tanévet folytatják tehetséggondozó mintaintézményként, és saját tehetségprogramjaik működtetésén túl a régiójukban is jelentős szerepet vállalnak, jó gyakorlataik megosztásával és a környező iskolák pedagógusainak szakmai támogatásával. A plenáris előadások blokkját a konferencián Herczeg Bálint zárta, aki a Nemzetközi tehetségindexek összehasonlító vizsgálata címmel zajlott kutatás eredményeit mutatta be, megerősítve azt, hogy a tehetségekért nem csak az iskolán belül és az iskolák között, hanem az országok között is verseny folyik.
A konferencia további részében párhuzamosan zajló szekciók keretében került bemutatásra 6 kutatási terület:
- Tehetségbarát intézményi tanulási környezet és módszerek
- A tehetséges gyerekek szülei tehetséggondozásban való részvételei és elvárásai
- A pedagógiai tehetség
- A tehetséggondozás humán- és eszközerőforrásai
- A pedagógusok tehetséggondozással kapcsolatos előzetes ismeretei
- Munkaerőpiaci tehetséghasznosulás
A szekciók közös jellemzője volt, hogy az elméletibb jellegű kutatási beszámolókat egy-egy MTM korreferátuma követte, ezt követően pedig a közönség is bekapcsolódhatott, kérdéseket tettek fel az előadókhoz, illetve saját tapasztalataikat is megfogalmazták az adott témához kapcsolódóan.
A rendezvényt nagy szakmai érdeklődés övezte, 215 résztvevője nagyrészt iskolákból érkezett, de képviseltették magukat szakértők, fejlesztők, kutatók és a felsőoktatás is.
Az előadások diasorai az alábbi linken megtekinthetőek: http://kutatas.unp.hu/tehetsegbarat_iskola/