Kezdetek
A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek (továbbiakban MTM-ek) hálózata országosan 39, régiós hatáskörű intézményt foglal magába. 31 műhely a konvergencia régiókban található az EFOP 3.2.1 uniós finanszírozású „Tehetségek Magyarországa” projektben; 8 műhely pedig az előző tükörprogramjaként működő, hazai finanszírozású Nemzeti Tehetség Programban.
Az MTM-ekben lényegében az Új Nemzedék Központ tehetségfejlesztési feladatainak gyakorlati megvalósítása folyik, vagyis a tehetséges fiatalok segítése, illetve a tehetséges fiatalokkal foglalkozó pedagógusok munkájának támogatása, amely tevékenységek megalapozzák egy tehetségbarát társadalom fejlődését. MTM-mé olyan köznevelési intézmények válhattak, amelyek már eddig is elkötelezett tehetséggondozó tevékenységet folytattak, dokumentált eredményekkel rendelkeznek és saját földrajzi környezetükben alkalmasak mintaintézményi szerepkör betöltésére. Az MTM címet pályázati úton nyerhették el az iskolák. A kiválasztási folyamat 2016 szeptemberétől 2017 májusáig zajlott, egy nyilvános, előzetesen erre a célra kidolgozott kézikönyv protokollja szerint. A pályázatra 4,5-szeres volt a túljelentkezés. A megtisztelő címet 5 évig birtokolhatják az intézmények, amennyiben minden évben megfelelnek a helyszíni monitorozásokon.
Mentorprogram
Az MTM-ek szakmai tevékenységének központi eleme a tehetséges tanulók számára biztosított mentorprogram, amelynek célja: egyéni, személyes igényekhez illeszkedő mentori támogatásban részesíteni azokat a kiemelt tehetségeket, akiknek tehetségük kibontakoztatásához speciális segítségre van szükségük. A programban részt vevő tanulók egy tanéven át mentori segítséget kapnak tehetségük kibontakoztatásához a szaktárgyi tudásuk bővítése, illetve a mentálhigiéné és személyiségfejlesztés terén. A pedagógus kollégák 30 órás, akkreditált mentorképzéseinken sajátítják el a mentori tevékenység ilyen irányú megközelítését. A mentori hálózat működtetése az egyik legfontosabb innovatív eleme a projektnek. A mentorkollégákat a továbbiakban sem hagyjuk magukra, szupervíziós támogatás áll rendelkezésükre évi 3 alkalommal, egész napos, tömbösített esetmegbeszélésekkel. A mentoráló pedagógus kollégák és mentorált tanítványaik találóan szokták megfogalmazni, mit jelent számukra a mentorálás és ezek a gondolatok megerősítik például dr. Bagdy Emőke téziseit, aki pályaszocializációs kutatásaiban is megerősítette: annak tanul a gyerek, akit szeret és elfogad. Egy ilyen optimális, diádikus kapcsolat kialakítását tökéletesen elősegíti a mentori tevékenység.
Egységes feladatrendszer
Az MTM-ek előtt kiszámítható, egységes feladatrendszer áll, mely kötelező és kiegészítő feladatokra épül. Az alapfeladatok a tehetséggondozó tevékenység teljes folyamatát átfogják, ezeket mind kötelező teljesíteni.
A hálózati működés szempontjából kiemelkedő a jó gyakorlatok adaptációs szintre emelése. Az intézmények már a pályázatukban általuk kifejlesztett és kipróbált jó gyakorlattal jelentkeztek, de ahhoz, hogy a hálózat többi tagja is implementálni tudja ezt – esetleges érdeklődés esetén – adaptációs dokumentáció elkészítése, foglalkozáslátogatási lehetőség, folyamattámogatás tervezése szükséges. A kiegészítő feladatok közül egy a kötelező, de az intézmények szívesen oldanak meg többet is. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a legtöbben a publikációs tevékenységet, a diákmentori tevékenységet, és a tehetségek bemutatkozására alkalmas rendezvények szervezését választották feladatként. Mind a feladatrendszer ellátása, mind az ellátáshoz szükséges feltételek megteremtése az egyedi támogatások rendszere által biztosítják a program szakmai és financiális kiszámíthatóságát.
Hálózati jellemzők
Mi jellemző az MTM-ek hálózatára? Egyrészt leképezi a magyar közoktatást, hiszen a középiskolai oktatás expanziójának következményei, a megváltozott képzési kínálat a hálózatban is tetten érhető. A vertikális változás, vagyis a 6 és 8 osztályos képzések megjelenése vagy a horizontális változás eredménye, a vegyes profilú intézmények számának nagymértékű növekedése itt is érezteti hatását. A hálózatba általános és középiskolák egyaránt tartoznak; az iskolatípusok különbözősége a tehetséggondozási feladatokat is meghatározza.
Másrészt nemcsak mentori hálózat működik szupervíziós tanácsadással, hanem programfelelősi is. Programfelelősök azok a helyben dolgozó kollégák, akik segítik a program folyamatainak hatékony megvalósulását, az ő többlettevékenységüket díjazzuk. A tehetséggondozó szakmai tevékenységek hatásfoka pedig megsokszorozódik a horizontális benchmarking révén, ezt szolgálják a műhelybeszélgetések, az egyéni vendégelőadók meghívása a hálózaton belülről és kívülről. A képzéseken kialakított és a hálózatban megszerzett információkra épülő közös tudásalap mellett támogatjuk, hogy minden MTM őrizze meg saját egyéni arculatát. Az elmúlt egy év közös szakmai munkájának pozitív következménye, hogy azok a mentorkollégák, akik jelenleg mesterpedagógusi pályázatukon dolgoznak, a mentori tevékenységük folyamatát is kiemelten megjelenítik a beadott anyagban.
Jó gyakorlatok
A teljesség igénye nélkül röviden egy-egy jó gyakorlat bemutatása:
A Kaposvári Bárczi EGYMI-ben azt vallják, hogy „mindenki tehetséges valamiben”, és pl. a művészeti nevelésük egészen sajátos, ugyanis azokat a kettős különlegességű tanulókat, akiket érdekel a képzőművészet, a várdai kúrián, ihletett környezetben Szász Endre özvegye tanítja a mesterség alapjaira.
A Győri Műszaki SZC Hild József Építőipari Szakgimnáziumában a „RE-bútorok készítése újrahasznosított anyagokból” jó gyakorlat célja, hogy háztartási hulladékból tervezzenek és alkossanak a résztvevők közösségi használatra szánt bútorokat. A re-bútor készítés folyamata szakmai és közismereti tanárok bevonásával valósul meg a tervezéstől a modellezésen át egészen a kivitelezésig.
A Kecskeméti SZC Gáspár András Szakgimnázium és Szakközépiskola „Kreátor Színházi Műhelye” a kreatív alkotási tevékenységet, közvetve a személyiséget fejleszti dráma-módok alkalmazásával (tanítási dráma, alkalmazott dráma, szakértői dráma) a rendészeti oktatásban részt vevő tanulóknál.
A Kecskeméti Széchenyivárosi Arany János Általános Iskola „Tanulj sportosan!” jó gyakorlatának célja a sportban tehetséget mutató tanulók személyiségfejlesztése a tehetség összetevői mentén és az egyéb intelligenciaterületeken, a különböző tantárgyi elemekben elmaradást mutató területek emelése.
A Ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban nagy sikernek örvend a „BÉKA matematika”. A verseny a szabályokról kapta a nevét. A feladatok úszó falevelek, amelyeken a kis béka csak teljesen megoldott feladat esetén tud előre ugrani, visszafelé persze mindig.
Az egri Neumann János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégiumban valóban élményszerűen tanítják meg a gazdasági és pénzügyi ismereteket, szimulálva egy komplett „Vállalkozói Versenyt”.
A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola „Szabadulj, ha tudsz!” szabadidős szakkörében résztvevőktől számos kompetencia alkalmazását kívántatik meg: titkosírás, számrejtvények, fizikai kísérletek, logika, asszociációk, digitális készségek, ugyanis ezek segítségével lehet kiszabadulni az ún. „kijutós szobákból”. Eddig 6 ilyen szobát terveztek. A legnagyobb a „Mesevilág” volt, 100 négyzetméteren, 10 élő szereplővel.
A Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában beledolgozták a pedagógiai programba a „Lőrincz-féle komplex tantermi játékrendszert. Ez a rendszer, amelyet Lőrincz József bajai játékmesterrel dolgoztak ki 2002-ben, eszközös és eszköz nélküli játékokat egyaránt tartalmaz. 2004-ben Oroszlány Péter közreműködésével 30 órás akkreditált pedagógus képzéssel egészítették ki „A játék és a gyermeki személyiség fejlődése” címmel. Középtávú céljuk, hogy az idősebb generációkat is megcélozzák, mert úgy tűnik, hogy a játékrendszer egyes elemeinek alkalmazása a demenciára jó hatást gyakorol.
Monitorozás
Egyfajta szubjektív monitorozásnak is felfoghatók azok a tanulói reflexiók, amiket félévkor és év végén, a tehetségmentorálási folyamatra reflektáló értékelésként írnak meg a mentorált gyerekek. De emellett természetesen évente egyszer az MTM-ek minősítési eljárásának kézikönyvében leírt eljárásrend szerint objektív áttekintésre kerül az éves munkája minden MTM-nek. Az első monitorozás már lezajlott, nagyon kedvező tapasztalatokkal, minden MTM megfelelt az előírt követelményeknek. Nemcsak az adattáblák határidőre való pontos kitöltésében, hanem a helyszíni látogatásra előkészített dokumentáció mennyiségében és minőségében napra készen, magas színvonalon teljesítettek az intézmények.
Statisztikai adatok
A pedagógusokra és tanulókra vonatkozó statisztikai adatok rávilágítanak arra, hogy hány tehetséges gyermek és tehetséggondozó szakember vett részt eddig a programban. Az adatok nemcsak a tavalyi év, hanem az idei tanév adatait is tartalmazzák 2018. október 31-ig.
39 programfelelős dolgozik az intézményekben, 94 mentor végez egyéni mentorálást. Az MTM-ek 82 műhelymunkát szerveztek, 131 szakmai előadó díját finanszíroztuk, amely programokon összesen 3235 fő vett részt.
A pedagógus kollégák részére 5 fajta képzést kínáltunk, 19 helyszínen, 46 csoportban, 813 fő részvételével.
Összesen 370 tehetséges tanuló részesült egyéni mentorálásban, továbbá 1052 tehetséges gyermek 28 tanulmányi utazását támogattuk. 49 támogatott tehetséggondozó programunkon pedig 2268 tanuló jelent meg.
Szeretnénk elérni, hogy egyetlen magyar tehetség se vesszen el azért, mert nem jut a lakóhelyén vagy közvetlen környezetében olyan képzett és felkészített pedagógus segítségéhez, akivel fejlődése továbbra is biztosított.
Követő kutatás
A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek (MTM) hálózatát kialakító fejlesztésünket egy kutatással is kísérjük. A Tehetségek Magyarországa projektben egyébként is jut szerep a kutatásoknak, ám a többi kutatásunk a fejlesztéseket megalapozni hivatott. Az MTM-ek esetében a kutatás a fejlesztést kíséri, követi.
Az MTM-ek működése részletesen szabályozott, és évente monitoring zajlik, ami az egyes intézményeket minősíti, eredményeiket viszonyítja a feladataikhoz. Azokhoz a feladatokhoz, amelyeket a projekt maga elé tűzött. Azonban egy ennél általánosabb kérdés is foglalkoztat bennünket, amit minden fejlesztés esetében illik feltenni: rendben vannak-e ezek a feladatok. Reflektálnunk kell arra, hogy vajon a generális célokat elérjük-e azáltal, hogy eredményesen megvalósítjuk a kitűzött feladatokat. A követő kutatás ezt célozza.
Az MTM-hálózatot azért hoztuk létre, mert azt gondoljuk, hogy szükség van olyan intézményekre, ahol a tehetséggondozási szakértelem kiemelkedő, amelyek egyenletes lefedettséget biztosítanak az országban, amelyek azonos (kötelező) feladatokat látnak el, és ezzel mintegy garantálják azt, hogy a tehetséggondozáshoz való egyenlő hozzáférés minden tehetséges fiatal számára elérhető legyen. Hogy a tehetsége kibontakoztatásához mindenki támogatást kaphasson, akinek erre szüksége, igénye van. Persze arra, hogy ezt sikerül-e elérni, csak egy valódi beválásvizsgálat adhat megnyugtató választ, idővel. Ám addig is gyűjtjük a fejlesztésben részt vevők véleményét és tapasztalatait, anonim módon.
Bemeneti mérést végeztünk online kérdőív segítségével az MTM-ek működésének első féléve végén, amit mindenki kitölthetett, aki az intézményekben a program megvalósításában szerepet kap. A fő kérdés, amire a választ kerestük, az volt, hogy mit gondolnak és hogyan éreznek a pedagógusok, akik a tehetséges fiatalokkal foglalkoznak az MTM-ekben. Ezt a típusú adatfelvételt évente ismételjük majd, részben azonos kérdőívvel.
Talán a legfontosabb kérdés, és a legjobb indikátor is egyben a saját tevékenységgel való elégedettség. A bemeneti mérés alkalmával a megkérdezettek erről így nyilatkoztak:
Ebben a félévben (2018/19-es tanév I. félév) megkérdezzük majd mindazokat, akik a fejlesztésben részt vesznek, vagyis már nem csak a pedagógusokat, hanem a fejlesztőket is. A továbbiakban ezt az adatfelvételt is évi rendszerességgel végezzük majd, és a kutatást kvalitatív elemekkel is kiegészítjük, egyéni és csoportos interjúkat fogunk készíteni.